Ingatlaneladás adója 2026-ban: mikor kell SZJA-t fizetni?
Megjelent:
Lakás vagy ház eladásakor csak a nyereség után, és csak az első öt évben kell személyi jövedelemadót fizetni. Megmutatjuk, mi vonható le, hogyan csökken az adó az évek múlásával, és mikor kell bevallani.
Röviden: mikor kell adót fizetni?
Ha magánszemélyként eladod a lakásodat, a házadat vagy a telkedet, személyi jövedelemadót (SZJA) csak akkor kell fizetned, ha az eladáson nyereséged van, és az ingatlant még nem tartottad meg legalább öt évig. A NAV összefoglalója szerint nem kell adót fizetni és a bevételt bevallani sem kell, ha az ingatlant legalább 5 éve szerezted, ha a költségeid elérik a bevételt, vagy ha az ügylet adómentes. (NAV: Ingatlan-adásvétel – eladó)
Ha adót kell fizetni, annak mértéke az adóköteles jövedelem 15%-a. A bevétel teljes összege után tehát nem kell adózni, csak a költségekkel csökkentett és az idő múlásával tovább mérséklődő részen.
Hogyan számolják ki az adóköteles jövedelmet?
A számítás két lépésből áll. Először az eladási árból levonod az igazolt költségeidet, így kapod meg a törvény szerinti „számított összeget”. Aztán ennek csak egy része adóköteles, attól függően, hány éve vetted az ingatlant.
A levonható költségek a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint (Szja tv. 62. §):
- A megszerzésre fordított összeg és az ezzel összefüggő kiadások. Ez jellemzően a vételár, plusz például a vásárláskor fizetett illeték és ügyvédi díj.
- Az értéknövelő beruházások, például egy bővítés vagy korszerűsítés költsége.
- Az eladással kapcsolatos kiadások, például a hirdetés vagy az ügyvéd díja.
Csak számlával, más bizonylattal igazolt kiadás vonható le, és csak a bevétel erejéig. Ami valamilyen vállalkozói bevételnél már költségként szerepelt, az itt nem számolható el újra. (NAV)
A felújítás külön szabály alá esik. Az állagmegóvás (például festés, burkolatcsere) önmagában nem értéknövelő beruházás. Akkor számít annak, ha az eladást megelőző 24 hónapon belül történt, és az összege meghaladja a szerződés szerinti eladási ár 5%-át. (Szja tv. 3. § 32. pont) Egy 40 millió forintos eladásnál tehát 2 millió forint feletti, igazolt állagmegóvó felújítás jöhet szóba.
Ha a vételárat nem tudod igazolni, a törvény egy egyszerűbb módszert ír elő: a bevételt annak 75%-ával kell csökkenteni, de ekkor más költség nem vonható le. Örökölt vagy ajándékba kapott ingatlannál a szerzési érték főszabályként az illeték kiszabásakor figyelembe vett érték.
Az ötéves szabály: hogyan csökken az adó évről évre?
A számított összegnek annál kisebb része adóköteles, minél régebben szerezted az ingatlant. A törvény a szerzés évétől számol, nem napra pontosan:
| Szerzés éve | Hányadik év a szerzés után | Adóköteles rész |
|---|---|---|
| 2026 vagy 2025 | a szerzés éve és az azt követő év | 100% |
| 2024 | 2. év | 90% |
| 2023 | 3. év | 60% |
| 2022 | 4. év | 30% |
| 2021 vagy korábban | 5. év és később | 0% |
Forrás: Szja tv. 62. § (4); ugyanezt a skálát mutatja a NAV táblázata is.
A szerzés időpontja az a nap, amikor az adásvételi szerződést benyújtották a földhivatalhoz, nem a birtokbaadás és nem a tulajdonjog bejegyzése. Ha például 2021 decemberében adták be a szerződést, 2026-ban már adómentesen eladhatod, akkor is, ha a kulcsot csak 2022-ben kaptad meg.
Lakóingatlan vagy más ingatlan? A skála ma ugyanaz lakásra, házra, üdülőre, telekre és üzlethelyiségre is. A NAV táblázata kifejezetten minden ingatlanfajtára vonatkozik.
Példaszámítás
Tegyük fel, hogy 2022-ben vettél egy lakást 30 millió forintért, és a vásárláskor 1,2 millió forint illetéket és 300 ezer forint ügyvédi díjat fizettél. 2026-ban 40 millió forintért adod el, az eladáskor 400 ezer forint igazolt költséged van.
| Eladási ár | 40 000 000 Ft |
| – vételár és vásárlási költségek | 31 500 000 Ft |
| – eladási költségek | 400 000 Ft |
| Számított összeg | 8 100 000 Ft |
| Adóköteles rész (4. év: 30%) | 2 430 000 Ft |
| Fizetendő SZJA (15%) | 364 500 Ft |
|---|
Ha ugyanezt a lakást 2027-ben adod el, a szerzés óta eltelt ötödik évben az adóköteles rész már 0%, így adót sem kell fizetni. Ha az időzítés rugalmas, néha egy-két hónap várakozás is százezreket ér. A pontos összeget a NAV ingatlanértékesítési kalkulátorával is ellenőrizheted.
Bevallás és befizetés
- Határidő: az eladásból származó jövedelmet az adásvételi szerződés földhivatali benyújtását követő év május 20-áig kell bevallani az SZJA-bevallásban. Ügyfélkapuval a NAV által készített bevallási tervezetet kiegészítheted, majd elfogadhatod.
- Ha nincs adó, mert eltelt az öt év, vagy a költségeid elérik a bevételt, akkor a bevételt nem kell feltüntetni a bevallásban.
- Részletfizetés: aki nem egyéni vállalkozó és nem áfaalany, a bevallásban kérheti, hogy a legfeljebb 500 ezer forintos SZJA- és szochofizetési kötelezettségét legfeljebb 12 hónap alatt, pótlékmentesen, egyenlő részletekben fizesse meg.
- Áfa magánszemély lakás- vagy házeladásánál nincs, kivéve, ha az értékesítés sorozatjellegű.
(NAV: Ingatlan-adásvétel – eladó)
Mire figyelj, mielőtt eladsz?
- Gyűjtsd össze a régi papírokat: az adásvételi szerződést, az illetékről szóló határozatot, az ügyvédi számlát és a beruházások számláit. Amit nem tudsz igazolni, azt nem vonhatod le.
- Nézd meg a szerzés évét, mielőtt aláírsz. Ha a negyedik évben jársz, érdemes kiszámolni, mennyit jelent, ha csak a következő év elején adod be a szerződést.
- Bonyolultabb esetben kérdezz szakembert. Résztulajdonnál, ráépítésnél, örökölt vagy rendszeresen adott-vett ingatlannál a szabályok eltérhetnek. Ez a cikk általános tájékoztatás, nem adótanácsadás.
Honnan tudod, mennyi lesz az eladási ár?
Az adó a tényleges eladási árból számol, nem a hirdetési árból. A kettő között 2026-ban is van különbség, erről a hirdetési és eladási ár eltéréséről szóló cikkünkben írtunk. A RapidÉrték online becslése a KSH tranzakciós adataiból adja meg a legvalószínűbb eladási árat, ebből már előre kiszámolhatod, várhatóan lesz-e és nagyjából mennyi adód.